Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a klikkekre szakadt csehszl.-i magyar irodalom egységesítését tartották szem előtt. A kiadói vállalkozás nem érte el kitűzött célját, de a nehéz gazdasági helyzetben is jelentős munkát végzett: tizenkilenc kiadványt jelentetett meg, a legjelentősebb a Szlovenszkói magyar írók antológiájának négy kötete. A szerkesztők e négy kötetben kísérelték meg a csehszl.-i magyar írók, a Szl.-ból elszármazott magyar írók, a cseh és a szl. irodalom legjelentősebb képviselőinek java termését bemutatni. Különösen a harmadik kötet kiemelkedő, amelyben a cseh és a szlovák irodalom összefoglaló bemutatását igyekeztek megvalósítani. E kötet szerkesztésében Dallos István és Mártonvölgyi László mellett Szalatnai Rezső is részt vett. A társulat szerkesztői a első Szlovák Köztársaság idején megjelentettek egy Magyar Album c. füzetsorozatot is, amely némileg pótolhatta a betiltott magyar irodalmi folyóiratot. – Szerk. (alapító) Mártonvölgyi László, Dallos István. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).

Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács tagként részt vesz az ösztöndíjpályázatok elbírálásában. Tagjai számára kulturális programokat, előadásokat, sportrendezvényeket szervez, Akadémia Est c. előadássorozatot, amelyen a hazai és magyarországi előadók ismertetik meg a hallgatókat a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A nyitrai magyar kulturális élet egyik fő szervezője. Évente megrendezett főbb rendezvényei közé tartozik a Gímesi Művelődési Tábor, a Jugyik-bál, az Ifjúsági Napok. Színjátszócsoportja a Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre.

A Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat füzetsorozata (Nyitra, 1941–1944). A fasiszta szlovák állam betiltotta a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat. E hiány pótlására indították a Híd szerkesztői a rendszertelen időközökben megjelenő Magyar Album-füzeteket. A tíz kötetre tervezett első sorozatnak egy éven belül kellett volna megjelennie, de a cenzúra és a terjesztési engedélyek körüli huzavona miatt ez több évre eltolódott. A római számokkal jelölt füzetek belső elrendezése a folyóiratokéra emlékeztet. Állandó rovataiban 45 szlovákiai magyar, 117 magyarországi, romániai és jugoszláviai magyar, 13 szlovák és 13 idegen költő, író, műfordító alkotása jelent meg, összesen 346 mű 1062 oldal terjedelemben. A szerkesztők magatartására és bátorságára jellemző, hogy 1942-ben Mártonvölgyi László cikket írt József Attila halálának körülményeiről, elhanyagolt sírjáról, s közölték a Mama, az Eperfa és a Mondd, mit érlel.. c. verseit. Az erősödő politikai nyomás és anyagi gondok miatt a X. füzet megjelenése után 1944 karácsonyán beszüntette működését.  – Szerk. Dallos István, Mártonvölgyi László közreműködésével. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).

Regionális politikai, gazdasági és kulturális havi folyóirat (Nyitra, 1933 júl.–1936 dec.). – Szerk. Pataki János.

Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.

Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.

Szabadelvű politikai hetilap (Nyitra, 1920–1936). Az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is létezett. – Szerk. Weisz József, Kuttna Henrik, Salgó Károly, Glass Lívia, Weisz Franciska.

A nyitrai magyar egyetemisták színjátszó köre (Nyitra, 2001). Első bemutatásra került darabja (7köznapillanatok) különdíjban részesült a Jókai Napokon. A társulat évente új darabbal jelentkezik, több vendégszereplést is maga mögött tudhat már.

Regionális politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Nyitra, 1919–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt orgánuma (1939–1941 között független lap). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Risnyovszky János, Franciscy Lajos, Pálddi Vilmos.

Regionális politikai és társadalmi hetilap (Nyitra, 1920–1940). Egy ideig az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is megjelent. – Szerk. Aith Fülöp.

Egyetemista havilap (Nyitra, 2007–2010). A Juhász Gyula Ifjúsági Klub adta ki. Társadalomkritikával, politikával, zenével, közélettel, irodalommal, művészettel és tudománnyal foglalkozott.

A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006) volt a vendégkarnagy. Jelenleg a művészeti vezető Józsa Mónika, a vendégkarnagy Tóth Árpád. A kórus célja a kórusművészet iránt érdeklődő magyar pedagógusok összefogása és a karéneklés hagyományának ápolása. Az alakuláskor a Csemadok alá tartozott, később önállósult. A kórusnak nincs állandó működési helye, a tagok havonta mindig ott találkoznak, ahol megfelelő helyet találnak, leggyakrabban kollégiumokban. Szívesen lép fel templomokban és különböző rendezvényeken. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2009, 2010, 2011). – Ir. Horváth Géza–Debrődi D. Géza szerk.: A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalakulásának 25. évfordulója (1989); Horváth Géza szerk.: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) 30. évfordulója (1994); Horváth Géza: Ha megszólít az ének – A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) története, 1964–2004 (2004).